Hungary

Otthon édes otthon ugyebár. kellemes volt kicsit hazalátogatni. Mondjuk, szívem szerint ezt inkább nyáron tettem volna, amikor az ember nyugodtan üldögélhet a kávézók teraszán, sétálgathat vagy heverhet a Margitsziget, esetleg a liget zöld gyepén, lábat lógathat a Dunába a hajógyárin, válogathat a fesztiválok sokaságából stb-stb. No de hát mit csináljon a távolbaszakadt, ha az anyukája januárban született, és ráadásul mindezt hatvan éve tette?! Természetesen rohan haza fázni a szakadt kis nyári nadrágjában, dupla sapkát húz a délvidéki barna fejére, és mischlein figura szerűre rétegesenöltözi magát.

A surpriseparty persze pompásan sikerült! Az összeverbuvált nagycsalád látványa engem is legalább annyira zavarba hozott, a sok ideje nem találkozás miatt, mint amennyire Mami meglepődött az ünnepi sokaságon.

Az édesanyám arcán látható örömtől és a szemében csillogó boldogságtól  teljesen elérzékenyültem, ezekért a csodás pillanatokért, nem hogy minden fázás megérte, de azt hiszem az Arktiszon is keresztülgyalogoltam volna, akár egy vietnámi papucsban .

Az egész otthonlevés valójában egy emocionális időutazás. Nem csak azért mert folytonos emlékmozit vetítenek a fejemben az emberek és a helyszínek látványára, hanem mert olyan mintha tényleg megállt volna ott egy kicsit az idő.

persze megint nagyon rövidke volt ez a nyolc nap…

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: