go proba

Kaptunk kölcsön egy öreg Go Pro hero-t, azt próbálom tesztelgetni. Igazából a cél az volt, hogy pöpec kis vízalatti videókat meg fényképeket csináljunk, hiszen a kis kamera külső borítása akár a negyven méteres víznyomásnak is ellenáll. Ez viszont szinte egyáltalán nem sikerült. A probléma nem is a házzal van, az tényleg nem ázik be, bár őszintén szólva nem nagyon feszegettük a határait. A kis masina felbontása, fényérzékenysége viszont messze a várakozás alatt maradt és sajnos semmivel nem jobb mint egy átlagos, mostanság már őskövületnek számító butatelefon képrögzítő egysége. (az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy ez a kis action-cam is első generációs típus.)

Szóval a vízalatti felvételek meglehetősen sötétek és életlenek lettek, a közeli képeken pedig jóformán semmi sem tűnik kivehetőnek, és ugye ez lenne a kamera erőssége, mert a közel 170°-os látómezővel nyilván nem lehet túl messzire látni.

Az underwater szekció kudarca után gondoltam kipróbálom a készüléket szárazföldön, olyan körülmények között amilyenekre valójában kifejlesztették. A forgalmazó számos rögzítési lehetőséget kínál a termékéhez, a motorossisaktól a szörfön keresztül egészen a kutyáig, mindenre van megoldás. Sajnos a kölcsönkészülékhez nem mellékeltek semmi ilyesmit, így egy meglehetősen otromba, hirtelen összebuherált “redneck mount”-al kellett rászerelnem a longboardom orrára. Ez nem néz ki valami profin, de stabilan tartja a helyén és a véletlenül elvesztés, illetve lezuhanás esélyét nagyjából minimalizálja.

redneck mount

Azt gondoltam, hogy ha a képminőség nem is versenyezhet egy átlagos kameráéval akkor legalább a képstabilizálás terén valami nagyot alkottak a fejlesztők, hiszen valamiért mégiscsak extrémsportok belsőnézetes megörökítéséhez, ergo mozgásban lévő tárgyakról készülő felvételekhez találták ki.

A gurulás után kapott videó azonban nem nagyon győzött meg arról, hogy efféle kamerát érdemes lenne vásárolni, hiszen egy kiválóan csapágyazott deszkával gurultam a nagyjából tükörsima aszfalton, a kép mégis annyira remeg mintha egy működő pneumatikus bontókalapács nyelére szigszalagoztam volna. A vibrálásnak persze az is lehet az eredője, hogy az egy másodperc alatt rögzített képek száma nem elegendő ilyen sebességű mozgás megörökítéséhez.(Itt azért el kell mondanom, hogy ugyan nem mentem lassan, de ez a tempó messze elmarad a valódi extrém igénybevételtől) A számos elérhető funkció között egyetlen gombbal lehet navigálni, ami egyben a be és kikapcsolója is a szerkezetnek, ez igen nehézkes dolog főleg egy boardos kesztyűben,(amiben mondjuk semmiféle finom-motoros készséget igénylő művelet nem egyszerű) és a nyolcvanas évek Casio karóráinak információs felületét idéző, mindössze 1×1.5 cm-es kijelző sem könnyíti meg túlságosan a felhasználó dolgát. Lehet, hogy az újabb, második illetve harmadik generációs modelleken már kiküszöbölték ezeket a hibákat és a felbontás is alkalmazkodik a jelen kor elvárásaihoz, de ez sajnos nem egy jól sikerült/idejétmúlt darab, tulajdonképpen azt is mondhatnám, hogy egy rakás szar.

Itt látható az eredmény. (Az idegesítő, mozgóképidegen álló formátum nem szándékolt és nem az operatőri dilettantizmus terméke, hanem az ideiglenes sufnituning rögzítőelem nem tett lehetővé más pozíciót.) A türelmes nézők 01:20-nál egy pompás bukást is megcsodálhatnak…

Advertisements

One thought on “go proba

  1. de van szelfi pálcátok! szarfelbontású ÖNKÉT még mindig csinálhattok!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: