bélfertőzés címkéhez tartozó bejegyzések

Afrikoszt

Úgy tűnik egész hirtelen megkaptuk a fekete kontinens, frissen érkezett hülyéknek kijáró, beavatós welcome kórságát.
Ugyanis az útmenti élelmiszerforrások igénybevétele kicsit váratlanul érte a bélflóránkat, először Hajni kapta ki a hányósfosós, lázasanfetrengős gyomorfertőzést, aztán egy nap eltolódással kisvártatva én is csatlakoztam. Eleinte azt hittem rajtam nem fog az ármány, és amikor avval szembesültem, hogy a reggeli székletem viszkozitása feltűnően emlékeztetett a nyersolajéra, még mindig őszintén reménykedtem benne, hogy egy kis czifra hasmenéssel megúszható a balhé, de amikor a hajófestés közben rámtörő láztól izzadságcsatakosan majdnem eszméletemet vesztettem a napon, akkor már tudtam, hogy ez a bélpara keményebb ellenfél egy szimpla mezei szaporánál.

20180901_103528

Diarrhea menü

Hiába is gondoltuk magunkat edzettnek, Nicaragua és Thaiföld zugkifőzdéi után, úgy fest az emésztőrendszerünk mégsincs teljes egészében felkészítve a perzselő hőségben a napon tárolt, legyek felhői által körüldongott afro specialitásokra. Mondjuk a szemmel látható élelmiszerhigiéniai hiányosságokat érzékelvén, igazán eszünkbe juthatott volna óvatosabbnak lenni, ugyanis, ha az ehhez képest patyolattisztának tűnő Thai kifőzdékkel kapcsolatban is azt írtam, hogy egy HACCP-n nevelkedett köjálellenőr azonnali napalmcsapást kért volna környékre, akkor a helyi viszonyokra tekintettel lévén lehet, hogy egy kiadósabb nukleáris szőnyegbombázás lenne a megfelelő fertőtlenítési metódus. Pedig a zebu skaki ( Nem “zebuskaki” hanem helyi szarvasmarhából készült rablóhússzerű finomság) egészen ízletesen fűszerezett kajának tűnt és a hozzá felszolgált csili és csípős zöldmangószósz is zamatos volt… Másfél napi fosspriccelős agóniával fizettünk a meggondolatlanságunkért. Remélem evvel legalább letudtuk ezt a menetet és sikerült valamelyest immunitást szerezni a local food kihívásaival szemben, mivel ezt sajnos nem nagyon lehet óvatosabban csinálni. Persze eszegethetünk kvázieurópaikaját a hotelek, pénzes turistákra szabott kínálatából, de akkor elég gyorsan felzabáljuk a fizetésünket és ez a kirándulás is gazdasági breakdownal zárul. Úgyhogy egyenlőre majd főzögetünk magunknak, aztán ha már látszólag kicsit jobban bírjuk a helyi bacikat akkor újra majszolhatunk Tanzán streetfoodot. És nyomhatjuk a megint a mangószószos skakit Hassannál.

Reklámok
Címke , , , ,

middle of nowhere

Európa messze van, kurva messze, valamint azt hiszem, minden hely szinte leküzdhetetlen távolságban van, ahol a gasztronómiai kultúra túlmutat a babosrizsen.

Most, hogy biztonsággal el merek távolodni a mellékhelyiségtől, és már mást is fogyaszthatnék, mint pirítóst vagy ízetlen főtt krumplit, rá kell jöjjek, hogy a feltételes mód sajnos nem múlik el a bélfertőzés lanyhulásával.

A búvárok akiknek hemzsegniük kellene errefelé elmaradoznak, ez nem csak azt vonja maga után, hogy szinte semmi pénzt nem keresünk, hanem az unalom elharapózását is. Soha nem gondoltam volna, hogy valaha bánni fogom a szabadidőm felszaporodását. Hosszú idő óta nem kísértett meg az unalom, persze szívesen alátámasztanám fotódokumentációval a szigeten uralkodó óriás nihilt, de a 110 Voltos feszültség sajnos nem hajtja meg az aksitöltőmet, így a fényképezőgépem csupán levélnehezéknek jó a mindent elfújó széllel szemben. Szóval a fotózgatás ami egyébként adná magát egy ilyen paradicsomi helyen, mint elfoglaltság, kilőve. Olvasni nagyon jó volna a pálmafák alatt, de az egyetlen könyvet, amit közösen birtoklunk mohón kiolvastam a gyengélkedésem alatt, a verseskötetemet pedig már fejből tudom. Olvasnék most már bármilyen nyelven, a tanulás úgyis rám férne, de ahogy a helyiek művelődési szokásait már felvázoltam, az általunk hozott egyetlen Spirón és a bázis búvártankönyvein kívül a szigeten maximum bibliát lehetne találni. Ó a csodálatos XXI. század. Országomat és lovamat, meg szinte bármit odaadnék most egy villanykönyvért.

Régebben volt olyan is, hogy unalmamban ettem, illetve nekiálltam valamit főzni, kreálni valamit, valahogy egy kicsit máshogy, kísérletezni az ízekkel vagy valami. Hát itt is lehet “alkimistáskodni” persze, de a kapható hozzávalók egymással való összes kombinációjának a száma, (hogyha a bizarrságuk miatt csak elméletben megvalósítandó lehetőségeket is beleszámítom) nem igazán szökik inspiráló magasságokba.

Lehet, hogy a szaporafosás okán foganatosított kényszerdiétám is hozzájárul ehhez az érzéshez de (elméletben akármennyire is megvetem a fogyasztói társadalom kínálta dőzsölő pazarlást)  napok óta hipermarketek végeláthatatlan sajt és húspultjai között bolyongok, hangos piacok fűszeres standjainak, halmokba rakott, színes és illatos portékáiba fúrom a kezeimet és egyéb kulináris vágyálmaimat vetítik a szemhéjam belső oldalára a verejtékes éjszakák.

Kész, ez van legyőzettem, akármennyire is szégyellem bevallani ez a helyzet, bebizonyosodott, hogy túlságosan Európai vagyok, és ezen nem képes változtatni a karib térség szikrázó képeslapvalósága sem. Kanárián ugyan fogcsikorgatva, de valahogy elviseltem a kulturális vákuum miatt bomlásnak indult agyam leépülését, ott azért mindig megküzdöttem valahogy az unalommal, a közérzetem pedig megfelelő szinten tartható volt a mesés vörösborok, ízletes gyümölcsök és úgy amúgy a szabadon választható táplálkozás lehetőségével. de ezt így, itt, korgó gyomorral, egy búvár shop-ba zárva sajnos nem fogom sokáig épp ésszel bírni…

Címke , , , , , , , ,

toiletmonster,

Na csak sikerült elkapnom valami trópusi, szubtrópusi vagy akár nemtrópusi nyavalyát. Mondjuk szinte mindegy is, hogy honnan származik a lényeg az hogy két napja bármit is eszem/iszom, az záros határidőn belül kifolyik belőlem alul, mintha minden falatot egy jó pohár higannyal öblítenék le. Ma már ettem valami gyógyszert is, pedig nem szoktam, de mentségemre legyen szólva, hogy a főttkrumpis diéta és a teázgatás nem sokat módosított a emésztőrendszerem végtermékének viszkozitásán. Remélem azért, ez csak valami egyszerű, gyors lefutású kis karibi cifrafos és nem valami helyi durvavírus első tünetei…

Címke , , , , , , ,
Reklámok