motor címkéhez tartozó bejegyzések

Bad luck

A legutóbbi alkalommal mikor Puertorico-ból épp visszatértünk a jól bejáratott horgonyhelyünkre, az egész bahia fullon volt hajókkal, így csak oda tudtam dobni a vasmacskát ahol az öböl alját vastagon borítják a remek vulkanikus képződmények,
ráadásul alig engedhettem láncot ha nem akartam másik bárkákkal összeütközésbe kerülni. Ez persze nem túl jó, mert így a sziklába kapaszkodó horgony nem tud mozdulni még nagyobb erőhatás esetén sem és a feszes rövid lánc kevésbé képes csillapítani a hajóra nehezedő terhelést. Ahogy az lenni szokott ilyen esetben mindig feltámad a szél és hullámokat is kapunk.
Ezt a remek kis estét  két horgonykötelem és egy rugós feszültségcsillapítóm bánta valamint a nagy rángatózásban megrepedt az a rozsdamentes platni is ami az árboc előremerevítő drótsodronyát tartja.
Ma nagy nehezen sikerült ledílelni a marcona halászok legsegítőkészebb hegesztőjével, hogy időt szakítson a sérült alkatrész megjavítására.
Mami látogatása alatt egy hétig szinte meg sem mozdult a levegő, de amikor Jay segítségével elkezdtük leszerelni az árbocmerevítőket egy pillanat alatt fellőtt az anemométer mutatója 18 csomóig és a hozzá tartozó északnyugati hullámok is ostromolni kezdték az öblöt.
Szerencsére még időben sikerült visszafeszíteni a sodronyokat mielőtt az árbocom átment volna vízszintesbe. Valahogy kicsit ránkjár a rúd mostanában.
Arról nem is beszélve, hogy jelenleg a dingimotor is a hajó hátuljában fekszik, persze ezt akár szerencsének is fel lehet fogni ugyanis az öböl mélyén is pihenhetne.
Legutóbb ugyanis mikor Hajni vásárolni indult a motort a csónakhoz rögzítő acélbasz egyszerűen kettétört és mister Yamamoto belebucskázott az óceánba. Az egyetlen dolog ami megakadályozta a végleges elsüllyedésben a benzinvezeték, ami a frissen vásárolt luxustermék, vagyis a 12 literes külső üzemanyagtartályról indulva csatlakozik a motorhoz.
Némi víztelenítés és atomjairaszedés után újra működésre bírtam a befürdött erőforrást de a beletört fémdarabot egyenlőre semmilyen eszközzel nem tudtam kiberhelni belőle szóval azt is ki kell vigyem valami szakihoz akinek van valami erős oszlopos fúrója amivel talán lehetséges eltávolítani.

Na ilyenek vannak…

Reklámok
Címke , , , ,

MOTORACER

A motorszerelő figura nagysokára elballagott a hajónkig, és egy kis molyolás után kiderítette, hogy a helyszínen nem képes megoldást találni a problémára. Azóta egy egészen bizarr performansszal szórakoztatjuk a kikötő népét, vagyis leszereljük a külmotort, meg a dingi jelenleg mély hallgatásba burkolózó meghajtó egységét is, és ide-oda hurcolásszuk a hajó és a szárazdokk javítóműhelye között.
A karburátor kitisztítása az új benzinszűrő és a gyertyacsere ugyan megoldotta a folytonos leállás szituációt. Azonban, miután már nemtudom hanyadszorra sétáltattuk meg, és szereltük fel, újra és újra a motorokat, kiderült, hogy a hűtés is teljesen bekrepált. Még egy kör sasszézás után (a ponton lakói kicsit értetetlen arccal szemlélik, amint napjában többször, fújtatva elbaktatunk előttük, a könnyűnek egyáltalán nem nevezhető berendezésekkel) arra is rá kellett jönnünk, hogy a vízhűtés technikai problémáit nem lehet egy egyszerű, pár eurós, kis gumipropellerrel megoldani. Ugyanis a kis alumíniumkazetta, amiben a szivattyúlapát hivatott pörögni, totálisan tésztaszűrővé van rohadva, így hiába is cseréljük le azt a kaucsukbiszbaszt, a víz sehogyan sem fog feljutni a blokkig, a hengerek hőmérsékletének csillapítására. A szerelő felajánlotta, hogy ideiglenesen meghekkeli a beteg alkatrészt, avval talán elmegyünk Mogánig, ahol a szárazdokkban lesz időnk kivárni, míg a fent említett motordarab megérkezik (Gondolom mondanom sem kell, hogy nincsen TOHATSU szerviz a szigeten.)
Így egyenlőre a Pasítói külmotoros körmenetnek vége szakadt és holnap elhúzzuk a csíkot ebből a marinából.

Címke , ,

verdák

A szigeten nincs túl sok gépjármű, mint ahogy nagy távolságok sincsenek, a személyautók nagy része taxi, azok is leginkább KIA vagy Chevrolet apróságok, kupék, úgynevezett városi autók város nélkül, persze itt inkább a gazdaságosság mint a parkolás megkönnyítése a cél, valamint gondolom az hogy ezekből egybe felfér vagy 20 darab a kompra. Akad persze közöttük egy két sedan, de olyat csak a tehetősebbek használnak taxizásra. A gazdagok fényes terepjárókat vezetnek, ki tudja miért, hiszen az ő házaik a dzsungeltől távol, mindig a kövesút mellett foglalnak helyet, úgy néz ki az ilyesmi itt is státusszimbólum. Vannak  munkagépek és teherautók sőt még egy busz is, amivel a gyerekeket hordják iskolába és a tanítás után kb. menetrend szerinti járatként megy körbe körbe a szigeten. A legnépszerűbbek mégis a motorkerékpárok és robogók, bringából is akad pár, de szinte mindegyik annyira leharcolt járgány mint a mieink, amiket kölcsön kaptunk.

(Az enyémen szinte mindent kicseréltem már, hogy úgy ahogy használni lehessen. A szlovén srác aki előttem használta, kicserélte benne a középcsapágyat, én a fékeket, a hátsón a külsőt és a belsőt, valamint a láncot mert elszakadt, a váltó csak dísznek van rajta, meg az első szorzóról amúgy is hiányzik a láncvető a hátsót pedig hiába tekergetem, a bovden nem mozdít rajta fikarcnyit sem. Igazából amúgy sincs túlontúl nagy szükség az áttételek változtatgatására ugyanis a sziget legmagasabb kiszögellése 113 méter magas és oda csak kerékpárral járhatatlan gyalogösvény vezet a sűrű dzsumbujon keresztül, ráadásul rém fölösleges oda felmenni, hacsak nem a kilátásban akar gyönyörködni az emberfia.) A sós párás levegő, a sűrű eső és a homok kombinációja, ugyanis szinte mindent rövid úton kinyír ami fémből készült, különösképpen ha mozgó alkatrészeket tartalmaz.)

Egy dologban viszont az összes jármű hasonlít egymásra, illetve a tulajdonosaik hasonlítanak egymásra, mégpedig abban, hogy mindenképp meg akarják különböztetni a tulajdonukban lévő tárgyakat a másik emberek tulajdonától. Szóval nagyon megy az individualizálás, ami persze a dőzsölő fogyasztói társadalmakban dúló drága, eszement pimpelésnek, szerényebb eszközökkel és lényegesen kisebb költségvetésből megvalósított zabigyereke. Bizonyos elemeiben kedves, néhol megmosolyogtató, vagy csak egyszerűen ronda. A legmókásabbak persze a zománcfestékkel elkövetett kézimunkák, a vicces kategóriát erősítik még a furcsa matricák, amiknél általában az a fontos, hogy egyáltalán be lehetett őket szerezni, ezért (leginkább a gyermekkorom konyháiban éktelenkedő, óriás lehel hűtők, kicsit megsárgult, piszkosfehér ajtaján tobzódó banános és egyéb öntapadós minták kaotikus tömegére emlékeztetnek) legkevésbé az üzenet vagy az esztétikum a lényeg, inkább a mennyiség.

A következő szintet, a dicsőséges kínai ipar által a világra szabadított, ízlésficam indikátorok, az olcsón beszerezhető és mindenféle színben és ritmusban villogó, apró LED-ek és ezek füzérei képezik. Eme vizuális merényleteket előszeretettel biggyesztik bármilyen jármű, szinte bármilyen zugába és felületére. Ettől az automobilok komplett gördülő karácsonyi vásárokra hasonlítanak, egyes (amúgy förtelmes, gyerekhangú) motorok a sötét közvilágítás nélküli utakon robogva úgy néznek ki mint a Tron című gagyiscifi fénnyalábokon suhanó, világító kétkerekűi. Bizonyos kis taxikat meg mindig rendőrautónak nézek, mert mindenütt kék és piros ledek villognak rajtuk, persze amikor meglátom, hogy a féktárcsákat is pulzáló zöld fényár veszi körül és az alvázon is felderengenek sejtelmes lila űrhajófények akkor rádöbbenek a tévedésemre.

Egyébként a helyi rendőrség összesen három gépjárművel rendelkezik, egy vadonatújnak tűnő Toyota hilux-al erre vigyáznak is mint a hímes tojásra, úgyhogy jóformán az őrs előtt parkol és csak ünnepnapokon csapatnak vele körbe a szigeten.(ilyenkor az egész állomány a platón feszít) van egy darab szakadt moci, ami slendriánul kékre van festve és nagyon mulatságos képet rajzol a rendőrségről, elsősorban azért mert mindig ketten ülnek rajta, másrészt, egyes tizenéves kislányok különb vasakkal száguldoznak. (jogosítvány, forgalmi engedély, bukósisak, bekapcsolt biztonsági öv és a gépjárművekben az ülések számával megegyező menyiségben utazó emberek szinte teljesen ismeretlenek errefelé)  Ezen kívül van még egy ugyancsak szép kék, vagányul hivatalosra matricázott platós rendőr tuk-tuk vagy valami olyasmi, mindenesetre csupán három kereke van és csörög csattog mint egy öreg féltengelyes cséplőgép.

Címke , , , , , , , , , ,